Osteochondritis Dissecans (OCD) kutyákban – amit minden gazdinak tudnia kel

1. Mi az OCD és hogyan alakul ki?

Az Osteochondritis Dissecans (OCD) egy fejlődési eredetű ízületi betegség, amely főként nagy- és óriás testű kutyákban fordul elő, jellemzően 6–9 hónapos korban. Az OCD lényege, hogy az ízületi porcfelszín alatt lévő csont (szubchondrális csont) fejlődése zavart szenved, emiatt a porc egy része nem tud megfelelően csontosodni. Ez a rész sérülékennyé válik, sőt, le is válhat az ízületi felszínről, így fájdalmat, gyulladást és ízületi instabilitást okoz.

Az OCD az osteochondrosis (OC) egyik formája: míg az OC a porc elváltozását jelenti, addig az OCD-nél már ténylegesen leszakadt porc- vagy csontdarab is jelen lehet az ízületben.

Mely kutyákat érinti leggyakrabban?

  • Életkor: többnyire 6–9 hónapos fiatal kutyák

  • Testméret: nagy- és óriás fajták, pl. labrador, golden retriever, német dog, bernáthegyi

  • Hajlamosító tényezők:

    • genetikai háttér

    • gyors növekedés

    • túlzott energiabevitel, magas fehérje- és kalciumtartalmú étrend

    • hormonális tényezők

    • ismételt mikrotraumák, túlzott terhelés fiatal korban

    • keringési zavarok a porc és a csont határán

Leggyakrabban érintett ízületek:

  • vállízület (ez a leggyakoribb lokalizáció)

  • könyökízület

  • térdízület

  • csánkízület

Milyen tünetekből veheti észre a gazdi?

  • Sántítás, ami eleinte enyhe, majd egyre súlyosabbá válhat

  • Fájdalom az érintett ízület mozgatásakor

  • Mozgás iránti kedvetlenség, játék kerülése

  • Merevség pihenés után

  • Ízületi duzzanat (nem mindig észrevehető kívülről)

A tünetek gyakran fokozatosan alakulnak ki, ezért előfordulhat, hogy a gazdi későn fordul állatorvoshoz.

Hogyan diagnosztizálható?

  • Fizikális vizsgálat: az állatorvos az ízület mozgatásakor fájdalmat, esetleg kattanást tapasztal.

  • Röntgenfelvétel: az elsődleges képalkotó módszer, de a korai elváltozásokat nem mindig mutatja ki.

  • CT vagy MRI: pontosabb képet ad a porc és a szubchondrális csont állapotáról, kimutatja a levált darabokat is.

  • Arthroscopia: minimálisan invazív eljárás, amellyel közvetlenül látható az elváltozás, és azonnal kezelni is lehet (pl. a laza porc eltávolítása).

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

  • Sebészeti kezelés: a leggyakoribb megoldás, különösen vállízületi OCD esetén. Arthroscopiával vagy nyílt műtéttel eltávolítják a levált porcot, a csontfelszínt megtisztítják.

  • Konzervatív kezelés: ritkábban alkalmazzák, főleg kis elváltozásoknál vagy ha a sebészet ellenjavallt. Pihenés, gyulladáscsökkentők, kontrollált mozgatás tartozik ide.

  • Rehabilitáció: kulcsfontosságú a műtét után, de konzervatív kezelés mellett is.

De itt jön a meglepő rész…

Az OCD nemcsak a porcról szól. A legújabb kutatások szerint az érintett területen a szubchondrális csont ásványianyag-sűrűsége is jelentősen megváltozik: a sérült helyen csökken, míg körülötte gyakran kórosan megnő. Ez hosszú távon instabilitáshoz és további károsodáshoz vezethet.

Ez azt jelenti, hogy a korai diagnózis és kezelés nemcsak a fájdalom csökkentése miatt fontos, hanem az ízület teljes biomechanikájának megőrzése szempontjából is.

Bónusz – rehabilitációs tippek

  • Terheléscsökkentés: fiatal kutyáknál kerülni a túlzott futást, ugrálást, kemény talajon való mozgást.

  • Mozgásterápia: kontrollált séta, izomerősítő és egyensúlygyakorlatok, fokozatos terheléssel.

  • Hidroterápia: víz alatti futópad vagy úszás, amely csökkenti az ízület terhelését, miközben erősíti az izmokat.

  • Fizioterápia: nyújtások, izommobilizáció, fascia-kezelések.

  • Gyulladáscsökkentés: állatorvos által felírt NSAID-ok, kiegészítő terápiák.

Mit NE tegyünk?

  • Ne halogassuk az állatorvosi vizsgálatot, ha a kutya visszatérően sántít.

  • Ne terheljük túl a fiatal kutyát (pl. lépcsőzés, ugrálás, túlzott futás).

  • Ne elégedjünk meg csak a röntgenfelvétellel, ha a tünetek fennállnak – szükség lehet CT-re vagy MRI-re is.

  • Ne hagyjuk ki a rehabilitációt a műtét után: ez a kulcsa a hosszú távú sikernek.

Gazdiknak szóló tippek a mindennapokra

  • Tartsuk a kutyát ideális formában, azaz szép vékonyan, fitten, különösen növekedési korban.

  • Biztosítsunk kiegyensúlyozott étrendet, ne adjunk túl sok kalciumot és magas kalóriatartalmú eleséget.

  • Mozgassuk rendszeresen, de mértékkel.

  • Ha bármilyen sántítást tapasztalunk, forduljunk állatorvoshoz, ne várjuk, hogy „magától elmúlik”.

  • A műtét után kérjünk személyre szabott rehabilitációs tervet szakembertől.

Összefoglaló a Gazdiknak

Az OCD egy komoly, de kezelhető betegség. Ha időben felismerjük, és megfelelően kezeljük – sebészeti beavatkozással és rehabilitációval –, a legtöbb kutya újra aktív, fájdalommentes életet élhet.
Ne feledd: a korai felismerés életre szóló különbséget jelenthet a kutyád számára.

Források

  1. Olstad, K., Ekman, S., Carlson, C. S. (2015). An update on the pathogenesis of osteochondrosis. Veterinary Pathology, 52(5), 795–808.

  2. Ytrehus, B., Carlson, C. S., Ekman, S. (2007). Etiology and pathogenesis of osteochondrosis. Veterinary Pathology, 44(4), 429–448.

  3. Oliviera, H. S., et al. (2025). Bone mineral density changes in canine osteochondritis dissecans: insights into subchondral bone adaptation. BMC Veterinary Research, 21, 145.

  4. Cook, J. L., Tomlinson, J. L., Constantinescu, G. M. (1997). Arthroscopic diagnosis and treatment of osteochondritis dissecans of the canine shoulder joint. Journal of the American Veterinary Medical Association, 210(10), 1441–1447.

  5. Rooster, H., Saunders, J., et al. (2009). Osteochondritis dissecans of the humeral head in two small-breed dogs. Veterinary and Comparative Orthopaedics and Traumatology, 22(2), 164–168.